« Vissza Dr. Erdélyi Judit honlapjára kardiológiai magánrendelés
Népünk egészségi állapota -
« Vissza az előző oldalra « Vissza a cikk elejéhez
A genetikus tényezőknek nem csupán a szív-érrendszeri betegségek kiváltásában van jelentőségük. Ma már tudjuk, hogy a betegségek döntő többsége, valamint az öregedés és a halál is genetikusan meghatározottak. Isten egész életünk alap-programját rögzítette a génjeinkben.
A genetika, genomika, molekuláris biológia ma a tudomány talán legdinamikusabban fejlődő területe. A genetika, gén-térkép, Humán Genom, genomika szavak a közgondolkodás és közbeszéd részeivé lettek. Napjainkban már a nem-szakember is tudja, hogy az öröklődő tulajdonságokat, sőt számos betegséget is a DNS molekula kettős spiráljába írt információ hordozza. A DNS diagnosztika, génterápia, génsebészet, szövet- és szerv-klónozás kutatása óriási léptekkel halad előre.
Az utóbbi évtized kutatásainak eredményeként túlzás nélkül elmondható, hogy csaknem valamennyi emberi megbetegedés hátterében bizonyított a gének szerepe is. Ezek vagy egymagukban, vagy számos gén együttes hatásaként a kórfolyamatok kialakulását vezénylik.
Ismeretes jó néhány olyan betegség, amelyben egy vagy több kimutatható génhiba van, de az csak a környezeti tényezők hatására vagy az életmóddal összefüggésben okoz ténylegesen betegséget.
• Ilyen pl. a cukorbetegség, ahol kb. 70-80%-os az örökletes faktorok hatása. 20-30%-os az életmódi hatás. Ha az illető rendszeresen egészségtelen összetételű étrendet fogyaszt, pl.: sok finomított szénhidrátot, édes, cukros dolgokat és fehérlisztes tésztákat eszik, valamint elhízik, ezzel provokálja a betegség megjelenését. Míg ha a normális határokon belül tartja a testsúlyát egész életében, és egészségesen étkezik, esetleg egyáltalán nem lesz beteg.
• A daganatos és szív-érrendszeri betegségekben a DNS hibán alapuló tényezők és a környezeti, életmódi hatások mintegy fele-fele arányban felelősek a betegség megjelenéséért.
• A DNS diagnosztika szerint a daganatok keletkezésében a környezeti hatásokon túl többféle genetikai hiba szerepe igazolható.
A többgénes betegségek megjelenésének valószínűségét illusztrálja például a tüdőrák. A tüdőrákra hajlamosító gén-konstelláció az alap. Ahhoz, hogy ez megszólaljon, a génhiba felébredjen és beinduljon, valamilyen környezeti tényező is szükséges. Ilyen környezeti ártalom a dohányzás. Tapasztalati tény, hogy a tüdőrákok 90%-kát az erős dohányzás okozza, - helyesebben szólva: váltja ki.
Vagyis, ha az illető soha nem dohányozna, a tüdőrákra hajlamosító génhibája önmagában soha nem okozna neki tüdőrákot. Ez igaz megfordítva is. Akinek nincs ilyen génhibája, valószínűleg a „tüdőrák” szempontjából „nyugodtan” dohányozhatna...
Ám az egészséges, normális szervezetben is állandóan keletkeznek daganatsejtek mutáció révén. (Mutáció: az öröklési anyag olyan kémiai megváltozása, ami az információt megváltoztatja.) Ezek a normális sejtektől abban különböznek, hogy „elfelejtenek meghalni”. A normális sejt, „amikor eljön az ideje”, genetikailag programozott öngyilkosságot követ el. A sejtek osztódását fékező és gyorsító génekből számos típus létezik a szervezetben, és ezek a legváltozatosabb kombinációban romolhatnak el...
Egy daganat megjelenése azonban nemcsak a daganatsejtek keletkezésétől függ. Legalább ugyanilyen súlyú szerepe van az immunrendszer egészséges működésének is. Normális esetben a folyamatosan keletkező daganatsejteket az immun-rendőrség tartja kordában. Felismeri és elpusztítja őket. A már klinikailag diagnosztizálható daganat azt jelenti, hogy az immunrendszer működésében is hiba történt, az immunrendőrség „csatát” veszített.
Sőt, a daganatos betegségek gyógyítását jelentősen nehezíti az, hogy mire egy daganat látható vagy tapintható nagyságot elér, az immunrendszer már nemcsak egyszerűen tehetetlen, hanem addigra „átáll” a daganat oldalára. Ugyanis a daganat gyakran „átprogramozza”, - szó szerint „korrumpálja” - az immun-rendőrséget, aminek eredményeként az immunrendszer nem a szervezetet védi már, hanem a daganat körül képez „testőrséget”.
A természetgyógyászat ma óriási kínálatot sorakoztat fel, mely szerek és módszerek mind az immunrendszert hivatottak úgymond erősíteni. Ma a tudomány az immunrendszer erősítésére lényegében semmit nem tud felmutatni. Az immunrendszer szerepét és viselkedést megismerve a daganatos betegségek kialakulásában nagy kérdés, hogy egyáltalán jelentene-e valami jót, ha tudnánk azt erősíteni. Ugyanez rávilágít a természetgyógyászati „immunerősítés” hatástalan és fölösleges voltára is, hiszen ha valóban erősítené azt, akkor a daganatos betegségek felgyorsulását és rosszabbodását tapasztalhatnánk.
Mégis, - visszatérve a daganatok genetikai determináltságára, - a génjeinkben kódolt információ csak bizonyos valószínűségeket jelent, nem pedig végzetet.
Miközben hazánkban, de az egész világon is új reneszánszát éli a sötétség, a varázslás, és az áltudományos halandzsa, ugyanakkor az igazi tudomány ablakain át Isten fantasztikus titkokba enged bepillantást. A természettudomány eredményei az Isten általános kegyelmének részjelenségeiként foghatók fel. Jézus Krisztus uralkodik, Ura a tudományunknak is. Ismereteink bővülését azért engedi, hogy azokat javunkra hasznosítsuk.
A daganatos betegségek genetikai hátterének feltárása ill. a daganatok születési mechanizmusának a megismerése óriási segítséget jelenthet abban, hogy a génjeinkbe írt információ ne végzetet jelentsen.
Mint láttuk Magyarországon a daganatos betegségek okozta halálozás igen jelentős, az emberek 24-25%-ka ezek miatt hal meg többnyire fiatalon. A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás is messze meghaladja az EU-átlagot.
• A lista vezetők a légcső-, hörgő-, tüdőrák, - jelenleg az EU átlag 2,5-szerese. Tendenciája még mindig emelkedő, ami jellemzően a dohányzás és alkoholfogyasztás mértékével párhuzamos.
• Nők esetében az emlő- és méhnyak-rák - EU-átlag 3,5-szerese - vezet.
• Mindkét nemben emelkedik a vastagbél- és végbél rosszindulatú daganatai okozta korai halálozás.
További szomorú adat miszerint napjainkban hazánkban a daganatos betegségek
• csak kb. 27%-át fedezik fel szűréseken,
• míg 73%-át panaszok miatti vizsgálatok kapcsán.
A megelőzés ill. az eredményesebb kezelés lehetőségei kézenfekvőnek látszanak:
• Első számú cél: a daganat ki se alakuljon. Ehhez a bizonyított kiváltó tényezők kerülése vezethet, tehát például a dohányzás és az alkoholizmus visszaszorítása.
• Második számú cél: az eredményesebb kezelés, ami korai diagnózis esetén lehetséges. Ehhez széleskörű szűrővizsgálatok elterjesztése és igénybe vétele vezethet - tüdő-, méhnyak-rák-, mammográfiás emlőszűrés, bélrák szűrés, stb.
A szűrési programok egy részére működik, tüdőszűrésre viszonylag rendszeresen hívnak bennünket. Számos onkológiai szűrésre - mammográfia, méhnyak-rák, prosztata rák - önkéntes jelentkezés alapján van lehetőség. A többi egyéb onkológiai szűrés tömeges méretekre még nincs megoldva hazánkban.
Az Amerikai Rákkutató Társaság ( American Cancer Society) ajánlása átlagos kockázatú, panaszmentes személyek szűrésére a következő:
• Emlőrák - a nőket 20-as éveik elejétől jó megtanítani az emlő önvizsgálatára. Klinikai szűrővizsgálat 40 éves kor alatt 2-3 évente, 40 éves kor felett évente kívánatos. Mammográfiás szűrés 40 éves kortól évente ajánlott.
• Méhnyakrák - a szűrést az első szexuális kapcsolat után három évvel, de legkésőbb 21 éves korban meg kell kezdeni és évente ajánlott ismételni citológiai vizsgálattal együtt. Harmincéves kor után, három egymást követő negatív lelet birtokában a szűrési intervallum 2-3 évre nyújtható. Hetven éves kor felett, három normális citológiai lelet után a méhnyak-rákszűrés elhagyható.
• Vastagbél - Ötven év feletti férfiak és nők esetében széklet okkult vérteszt évente javasolt.
• Prosztata - ötvenéves kor felett évente urológiai szűrés ill. PSA vizsgálat ajánlott.
A szűrések kiterjesztésének és igénybevételének fontos népegészségügyi jelentősége lenne, hiszen ezek bevezetésével - ismerve a daganatos betegségek hazai előfordulási gyakoriságát, - évente 1500-2000 idő előtti haláleset lenne elkerülhető.
A bűn törvénye alatti világban „véletlenek” és „valószínűségek” kalauzolják az embert a sok lehetséges rossz között. Milyen jó tudni, hogy a kegyelem uralma alatt, - Jézus Krisztus megváltásának az elfogadása után, - ezek a törvényszerűségek módosulnak:
• Nincsenek véletlenek,
• és a valószínűségek sem bújhatnak ki Isten ellenőrzése alól, hiszen a Krisztushoz tartozó ember felett „megfontolás őrködik” - Péld2,11.
Persze ez nem azt jelenti, hogy Isten az övéit megkíméli minden bajtól, hiszen nem emel ki minket e világ törvényszerűségeinek érvénye alól - Jn17,15. Megtarttatást azonban ígér, miközben igéje kijelöli előttünk a jó utat, azt az utat, mely az útvesztőben is célhoz ér.
A magyar ember az EU tagállamok lakosságához képest közel 10 évvel rövidebb várható élettartamáért az esetek 75-76%-ban a szív-érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok okozta halálozás tehető felelőssé. A halálokok maradék 24%-ka további három fő csoportba sorolható:
1. Az emésztőszervi betegségek okozta halálozás - 7,5%, mely a halálokok sorrendjében a 3. helyen áll.
Ezen csoport 75-80%-át az alkoholizmus okozta májzsugorodás miatti korai halálozás teszi ki, ami az elmúlt 30 évben 7-8-szorosára emelkedett, jelenleg kb. 7-szerese az EU-átlagnak. Ebben a vonatkozásban a legutolsó helyen állunk, még Románia is megelőz bennünket.
Tudjuk, hogy az alkohol-betegek 10-20%-ánál alakul ki májzsugorodás, ami azt is jelenti, hogy a májcirrhosis miatti halálozásból jól kalkulálható az alkoholizmus mértéke egy-egy országban. Ez a szám Magyarországon arra utal, hogy az össznépesség 10-11%-ka alkoholista (azaz függőségi nagyivó), ami több, mint 1 millió embert jelent!
2. A halálokok sorrendjében a negyedik helyen a külső okok miatti halálozás áll - balesetek, öngyilkosság és erőszak - 7%. E halálozások jelentős része a gyerekeket és a fiatalokat érinti; 1-34éves korcsoportokban az ezredforduló éveiben a vezető halálok volt.
• Legnagyobb szeletét a halálos kimenetelű, otthoni balesetek képezik.
• A közúti balesetek gyakorisága csökkenő tendenciájú és megközelíti az EU átlagot.
• Az öngyilkosságok miatti halálozás a 80-as évek közepén volt a legmagasabb. Az ezredfordulóig ez folyamatosan csökkent, de mértéke még ekkor is közel 3-szorosa az EU-átlagnak. Az európai országok sorában ma a 7. helyen állunk.
3. Az összes többi betegség halálokként a fennmaradó 9,5%-kon osztozik.
Ez azt jelenti, hogy a szív-érrendszeri és daganatos betegségeken kívüli számos mindenféle betegség önmagában az élettartamot nem határozza meg, ám az életminőséget, terhelhetőséget, teljesítőképességet igen jelentősen befolyásolja. Ezért népegészségügyi szempontból jelentőségük nem kisebb, mint a halálozásért felelős betegségeké.
A továbbiakban, - a teljesség igénye nélkül, - röviden áttekintjük az életminőséget (az élettartamot csak áttételesen) befolyásoló főbb betegségek előfordulási gyakoriságát és helyzetét az ezredfordulón hazánkban.
Az ország mentálhigiénés állapotáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, de ezen adatok is rossz állapotokat mutatnak. A betegségeket az általuk okozott gazdasági teher mértéke szerint rangsorolva a következő sorrend állítható fel:
• Első helyen a depresszió áll.
• A 4. helyen az alkoholizmus,
• a 8. helyen az időskori elbutulás és következményei,
• a 9. helyet az önpusztító magatartások egyre bővülő csoportja foglalja el.
• Az első tíz rokkantsághoz vezető állapot közül öt mentális betegség.
A magyarországi statisztikák szerint a mentális betegségek sorában
• az első helyen az alkoholos mentális betegségek állnak, melyek az utóbbi 20 évben 7-8-szoros emelkedést mutatnak.
• Magyarországon is kiemelkedő szerep jut a depressziónak. A család orvosi betegforgalom mintegy15%-kát teszik ki. A fejlett nyugati országokban a depressziós betegek kb. fele-harmada áll szakszerű és korszerű kezelés alatt. Nálunk ez az arány jóval kisebb, a depressziósok csak kis töredéke jut megfelelő segítséghez.
• A harmadik nagy csoportot a neurózisok képezik - a lakosság 10-15% szenved ebben a betegségben.
A mozgásszervi betegségek közül a három leggyakoribb kórkép: az izületi porckopás, a lumbágó (a derékfájás) és az oszteoporózis (csontritkulás). Jelentőségüket nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem a következményeik is adják - munkaképességre, életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk.
• A rokkantosítás okai között a 4. helyet foglalják el.
• A családorvoshoz fordulók 15-20%-ka mozgásszervi beteg.
• A lumbágó a 2. leggyakoribb oka a táppénzes állományba vételnek.
• A magyar lakosság csontsűrűsége a legalacsonyabb, az ezzel kapcsolatos csigolyatörések gyakorisága pedig a legmagasabb ma Európában.
• A csontritkulással összefüggésbe hozható combnyaktörésekkel kapcsolatos halálozás következtében évente 2500-3000 embert veszítünk el.
Hazánkban a csontritkulásban szenvedők mintegy 20%-ka kerül felismerésre és kezelésre. Magyarországnak ezen a területen is jelentős hátrányt kell behoznia, igen fontos lenne a szűrővizsgálatok kiterjesztése és igénybevétele.
Az oszteoporózis kérdés fontosságát további két említésre méltó adat is aláhúzza:
• A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a 2000-2010 közötti időszakot „A Csont és Ízület Évtizedének nyilvánította.
• Becslések szerint 2010-re Európában, - a történelem során először, - többen lesznek 60 éven felüliek, mint 20 éven aluliak.
Az allergiások és asztmások száma világszerte jelentősen növekszik, olyannyira, hogy alig egy éve az Európai Unió az allergiát népbetegségnek nyilvánította. Magyarországon a növekedés tendenciája még kifejezettebb.
Az allergia elleni küzdelemnek fontos része a parlagfű szisztematikus irtása ill. féken tartása, ám nem a parlagfű az egyetlen allergén az életünkben; szinte minden allergénné válhat, ami a környezetünkben körülvesz bennünket.
• Az egy év alatt újonnan regisztrált asztmások száma 1990-ben még „csak” 65 volt 100 ezer lakosra számítva, napjainkban ez a szám eléri a 200-t, ami több, mint háromszoros gyakoriság növekedést jelent!
• A nyilvántartott asztmás betegek száma 140 ezer, a tényleges szám azonban meghaladja a 200 ezret.
• Az egyéb allergiában szenvedők számát ma Magyarországon 2-2,5 millióra becsülik.
Szinte ez az egyetlen olyan terület, amiben nálunk jobb a helyzet, mint a többi EU-tagállamban.
• A védőoltásokkal megelőzhető betegségek száma elenyésző, a kötelező védőoltások teljesítése hazánkban 99% feletti.
• Az évenkénti fertőzések mintegy 50%-kát a bélfertőzések adják, ezek fele szalmonella fertőzés.
• Jelentős gond minden évben a fenyegető influenza járvány. A veszélyeztetetteket térítésmentes oltásban részesítik.
• A Tbc az egész világon újra növekvő gondot jelent. Nálunk előfordulási gyakorisága az 1970-es évektől az 1990-es évek elejéig egyenletes csökkenést mutatott. Ezt követően kismértékű, de határozott emelkedés volt tapasztalható, ami az ezredfordulón úgy tűnik, megállt. A 90-es évek tbc előfordulása az EU-átlag kb. 2-szerese.
• A hepatitis(fertőző májgyulladás) előfordulása az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, ezek 2/3-át az A vírus, kb. 10%-át a B vírus adja. A C vírus fertőzések gyakoriságáról nincs megbízható adat.
• A HÍV/AIDS vírus szempontjából hazánk az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik. Az utóbbi 5 évben a felfedezett új fertőzések száma évente átlagosan 70 volt, ami 100 ezer lakosra számítva mindössze 0,4 esetet jelent. Ez az EU-átlaghoz képest is nagyon jó, ahol 2,5 fertőzés jut 100 ezer lakosra.
• A nyilvántartott HÍV/AIDS betegek száma 2002 közepére már meghaladta az 1000-et. A fertőzöttek fele, - 495 beteg - Budapesten él.
• A fertőzési módok közül a nyilvántartottak
- 72%-ka homoszexuális úton kapta a fertőzését.
- 16% fertőződött heteroszexuális úton.
- Transzfúzióval, vagy vérkészítményekkel történő fertőződés 1986 óta nem volt.
- Elvétve fordul elő anyáról magzatra történő átvitel.
- Az ezredfordulóig Magyarországon mindössze 2 esetben történt HÍV fertőzés kábítószer élvezet kapcsán.
• 2002. dec. 1. - az AIDS világnapja - ekkor az egész világon összesen kb. 40 millió volt az életben lévő HÍV fertőzöttek ill. AIDS betegek száma. 1981-2002 között közel 25 millióan haltak meg AIDS-ben. Hazánkban 1986 és 2001 között összesen 237 AIDS-beteg halt meg.
• A kombinált antiretrovirális kezelés hatására az AIDS okozta halálozás megtorpant. Az USA-ban 1996-97 között 42%-kal csökkent. A csökkenés azonban leállt, 2001-ben ismét 15 ezer volt az AIDS okozta halálozás. Hasonló mondható el Magyarországon is, bár az USA-hoz hasonlítva számaink csekélyek - 1994-ben AIDS-es halálozás 34 esetben fordult elő, 2002-ben mindössze 4 esetben.
Az egészséges életmód fogalmát Isten népe napjainkban előszeretettel sorolja a reform étkezés, a testkultusz és a természetgyógyászati módszerek túlzásai közé, vagyis az egészség bálvány híveinek a szótárába és úgy véli, ezzel a krisztusi szabadságban élőknek nincs dolga.
Népünk egészségi állapotának és a javítás lehetőségeinek áttekintése után felvetődik bennünk a kérdés:
Vajon milyen mértékig kell a testével foglalkoznia a hívő embernek? Vajon része-e az egészséges életmód a megszentelt életnek?
A Biblia általában a “test” -en nemcsak szorosan a fizikai valónkat érti, hanem az ember egész személyiségét, testét-lelkét együtt. Egész valónk az Úr tulajdona, amiért Krisztus kifizette az árat a kereszten. Testestül-lelkestül nem a magunkéi vagyunk - 1Kor6,19 - tehát testünket sem vonhatjuk ki Krisztus uralma alól. Az Úr előtt nem kisebb a felelőségünk a testünkért, mint a lelkünkért.
A megszentelt kifejezés Isten számára elkülönítettet, neki odaszántat jelent. Rm 12,1-ben Pál felszólít minket arra, hogy testünket az istentisztelet részeként szánjuk oda Istennek “élő és szent áldozatul” .
Az áldozatnak hiba és fogyatkozás nélkül valónak kellett lennie. Beteg, béna vagy csonka állatot nem volt szabad áldozatként bemutatni. Tehát Pál felszólításának teljes félreértése, ha valaki azt gondolja, az “áldozatul” való odaszánás azt jelenti, elhanyagolhatja vagy tönkre teheti az egészségét. A test tönkretétele, túlzott kimerítése, elhanyagolása, vagy pusztítása korunk életmódi és civilizációs bűnei révén egyszerű engedetlenség.
A testünket áldozatul adni Istennek azt jelenti, hogy teljes valónkat, lelkünket és testünket maradéktalanul Isten rendelkezésére bocsátjuk. Ehhez, lehetőség szerint, jó állapotban kell tartanunk, hogy méltó és alkalmas legyen arra, hogy a Szentlélek lakásául és eszközéül szolgálhasson. A betegségokozó élvezetekkel pusztított vagy holtfáradt test és elcsigázott idegzet nem ad jó alapot Isten munkájához!
2006. ápr. Dr. Erdélyi Judit
« Vissza Dr. Erdélyi Judit honlapjára « Vissza a cikk elejéhez