« Vissza Dr. Erdélyi Judit honlapjára Magas vérnyomás kezelése
Népünk egészségi állapota -
Mint láttuk, a magyar nép egészségi állapota drámai. Amíg a nyugati országokban például a szív-érrendszeri halálozás 1996-ra az 1970-s szint kb. felére csökkent, addig Magyarországon 1997-ben még mindig 22-23%-kal volt magasabb, mint 1970-ben.
A népesség fogyás, a kb. évtizeddel rövidebb várható élettartam, a halálozás több, mint 50%-káért felelős szív-érrendszeri betegségek, az EU átlag kétszeresét elérő daganatos halálozás vagy az alkoholos májkárosodás okozta halálozás rendkívüli megszaporodása, - mind-mind megállítható, illetve megelőzhető lenne. Ugyanúgy, mint a többi EU tagállamban, nálunk is legalább egy évtizeddel kitolható lenne a várható és minőségi élettartam.
Az okok hátterében az első helyen a lakosság ismereteinek az elégtelensége áll. A csekély ismeret a kérdés fontosságának az alulértékelésével párosul. A jelen helyzet leginkább az önpusztító életmóddal, a hiányos egészségkultúrával, és az egészségügyi ellátás elégtelen színvonalával jellemezhető.
Mi mindenből kellene tehát megtérnünk csupán a testi egészségünkre szűkítve most a kérdést?
Vegyük végig pontról pontra azt az összefoglaló táblázatot, melyet szinte minden betegemmel megbeszélek a mindennapi munkám során. Ez a érelmeszesedéssel járó, szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorait vagy kockázati tényezőit sorolja fel. Az életmódi vagy civilizációs ártalmakat vagy bűnöket orvosi nyelven rizikófaktoroknak, magyarul: kockázati tényezőknek nevezzük.
Mielőtt megvizsgáljuk, hogy kik is kapnak manapság szívinfarktust vagy agyvérzést, nézzük meg előbb a kockázati tényező vagy rizikófaktor fogalmát közelebbről:
Kockázati tényezőknek nevezzük azokat a génjeink által meghatározott tulajdonságainkat és az életmódunkból, mindennapi gyakorlatunkból jövő körülményeinket, melyekről ma már bizonyított, hogy egy-egy konkrét betegség kialakításában döntő szerepük van.
A minap kontrollon járt nálam az egyik koszorúsér-tágításon átesett betegem és kiderült róla, hogy igen magas a koleszterin szintje, pedig szedi a lipidcsökkentő gyógyszerét. Olyan magas volt ez az érték, hogy feltettem a kérdést, hogy is áll a zsírszegény étrenddel. Kiderült, hogy egyáltalán nem törődik vele, olyannyira nem, hogy zsírral főznek! Erre a válaszra kicsit derékon ragadott az indulat, hiszen minden betegemnek pontosan és részletesen elmagyarázom, hogy mit, hogyan és miért éppen úgy.
Ma a tényeken alapuló orvoslás már fehéren-feketén bebizonyította, hogy a vérünkben lévő koleszterin színt a kulcsa az érelmeszesedéses folyamatoknak. Olyannyira igaz ez, hogyha egy érszűkületes betegnek akár csak egy évig is bizonyos alacsony szinten - a „célértéken” - tudjuk tartani a lipid paramétereit, akkor a szűkület jelentősen csökkeni fog. Ha azonban nem törődünk a koleszterin szinttel, akkor a koszorúsér tágítás vagy ér-csere műtét jó eredménye is igen rövid idő alatt elrontható. Már egy év alatt is ugyanoda visszaszűkül az ér.
Így aztán feltettem a kérdést ennek a férfinek, vajon meddig is szeretne élni? Mire azt válaszolta, hogy ahogyan a „sors” adja! No, egy ilyen álságos választ nem lehet szó nélkül hagyni!
Mi keresztyének tudjuk, hogy olyan mint a „sors” nincs. Tudjuk, hogy életünk ideje Isten kezében van, aki oly módon kormányozza az életünket, hogy bizonyos törvényeket helyezett el a világban. Ilyen például a v etés és aratás törvénye is. Senki, aki krumplit ültet, nem fog azon a helyen paradicsomot találni! Isten ugyan mindenható, ha akarja, képes hatályos kívül helyezni a saját törvényeit is, de a tapasztalat szerint ritkán tesz ilyet.
A tényeken alapuló orvoslás éppen azt jelenti, hogy Isten, mivel szeret minket, megengedte, hogy megismerjük a törvényeit a betegségek vonatkozásában is. Ha pedig már ezeket ismerjük, de figyelmen kívül hagyjuk, akkor nem a „sors”, még csak nem is Isten, hanem mi magunk fogjuk meghatározni az életünk idejét!
Egy-egy betegség rizikófaktorai azok a tényezők, amelyeket ha ismerünk és komolyan veszünk, elkerülhetünk, megszelídíthetünk, ill. mesze későbbi életkorra tolhatjuk ki azokat a betegségeket. Ha valaki fűrészeli a lábat, annak a lába vérezni fog! A vérző lábat lehet kötözgetni akár meddig, ám a vérzés akkor áll el csak, ha az illető abbahagyja a fűrészelést.
A szívérrendszeri betegségek kockázati tényezői éppen azt mondják el nekünk, mely pontokon kell abbahagynunk a fűrészelést, ha nem akarunk idő előtt szívinfarktusban, agyvérzésben vagy szívelégtelenségben meghalni!
A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata csökkenthető!
|
Nézzük tehát a jelölteket! Ki kap koszorúsér-betegséget, szívinfarktust vagy agyvérzést?
Országunkban az EU átlag háromszorosát kitevő szívinfarktus és az EU átlag négyszeresét elérő stroke hátterében az első ok a vérzsírok magas szintje.
A lipidek közül a legnagyobb jelentősége a koleszterinnek van. Az ún. összkoleszterin két fő összetevője az LDL („rossz”) és a HDL (védő) koleszterin. Az LDL szint általában magasabb a kívántnál, a védő koleszterin pedig alacsonyabb.
A lipidkutatás eredményeként az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent az összkoleszterin elfogadott határértéke. A 60-as években 6,5-7,8 mmol/l között tartották normálisnak. Ahogyan a koleszterin döntő szerepét az érelmeszesedés folyamatában egyre pontosabban megismertük, változott a vélemény a normálisnak mondható szintekről. A 80-as évek végétől a 30 évnél fiatalabbak számára 4,7mmol/l-ban, míg a 30 év felettieknek 5,2mmol/l-ban adták meg a normális koleszterinszint felső határát.
Az ezredfordulón a célértékek ismét csökkentek. Olyan egyéneknél, akiknek más rizikófaktoruk is van, 4,5 mmol/l értéket tartanak elfogadhatónak. Napjaink legújabb törekvése szerint ezt az értéket 3,5-4mmol/l-re kell csökkenteni.
Tehát ma bizonyított tény, hogy ha a vérben az összkoleszterin szint magasabb, mint 4,5-5,2 mmol/l, akkor a mészlerakódás az erekben felgyorsul. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha a koleszterinszint 4-5 közötti, akkor az ember érrendszere egy év alatt „csak” egy évet öregszik. Ha azonban ez az érték 6-7 között van, akkor egy év alatt kettőt öregszik, ha 8-9 közötti, akkor évente 3 évet és így tovább...
A triglicerid a lipidek másik fontos összetevője. Ennek a mai tudásunk szerint 1,7 mmol/l alatt kell lennie ahhoz, hogy az ereink egy év alatt csak egy évet „öregedjenek”. Leggyakrabban akkor szokott megemelkedni, ha valaki zsírral főz, vagy ha cukorbetegsége van ill. annak a helyes kezelését, diétáját elhanyagolja, vagy a mája beteg.
Többnyire az ember szervezete az első 40 évben kitűnően tudja ellensúlyozni az egészségtelen táplálkozás bizonyos következményeit. Akármit ehet, hacsak örökletes hajlama nincs rá, lipid szintjeit képes a helyén tartani. Eközben azonban a szabályozása úgy kimerül, hogy később már a szigorú diéta ellenére sem képes a megfelelő szabályozásra; már a semmiből is koleszterint és/vagy trigliceridet „gyárt”. Ilyenkor gyógyszeresen kell beállítani a vérzsírok szintjét, ha a nagytempójú mészlerakódást fékezni ill. megállítani akarjuk.
A célértékek elérését először életmódi változtatásokkal, - diétával (helyesebben szólva: egészséges étrendre történő átállással), a fizikai aktivitás fokozásával igyekszünk elérni. Amennyiben ez nem vezet kellő eredményre, gyógyszeres kezelés javasolt.
Ma már megbízható és számottevő mellékhatások nélküli, jó gyógyszerek állnak rendelkezésre, melyek évtizedeken át nyugodtan szedhetők. A leghatékonyabb és legbiztonságosabb lipidcsökkentők ma a sztatinok. Ezeket folyamatosan kell szedni. Ma már hazánkban a beteg számára az áruk is filléres, a jó kezelés tehát nem anyagi kérdés. Ám többnyire önmagukban, zsírszegény étrend nélkül, nem oldják meg a problémát. Vagyis az egészséges étkezésre való áttérés nem kerülhető ki a gyógyszerek mellett sem.
A szervátültetésekkel kapcsolatos kutatások során derült ki, hogy már a 25 éves ember ereiben is kimutatható a mészlerakodás az érfal rétegei között. Ha valakinek akár sztatinok folyamatos szedése révén is, de 4,5 mmol/l alatt tartható a koleszterin szintje, kb. 2-3 év után a mészlerakódás nemcsak megáll, hanem visszafordul. Ilyenkor még az érfal rétegei közül is képes kioldódni a mész. A nagy klinikai tanulmányok szerint a célértékeket elérő, kielégítő lipidcsökkentés önmagában is 20-30%-os rizikócsökkenést eredményezhet.
Érthetőre fordítva ezt az állítást: 1 millió ember helyes lipidcsökkentő kezelésével évi
• 12 ezer szívinfarktus,
• 7 ezer halál, és
• 3 ezer agyvérzés előzhető meg.
Ezen lehetőségekkel szemben, - a tudatlanság, a kérdés alulértékelése és az egészségügyi ellátás elégtelen volta eredményeképpen - hazánkban a felnőtt lakosság 70%-ának magasabbak a lipid szintjei a normálisnál. A bizonyítottan érelmeszesedésben szenvedő magas vérzsír-szinttel rendelkezőknek csak kb. 20%-a kap lipidcsökkentőt, és a kezelteknek is csak a fele éri el a célértékeket.
Ideje lenne már, hogy a hívő keresztyének ebben a kérdésben végre megtérjenek megrögzött szokásaikból. Megengedhetetlen főzéshez a zsír használata, illetve minden kerülendő, aminek bármi köze van a disznóhoz. Általában ez a legkevesebb, amit az orvos tanácsolhat.
Az egész sokkal inkább szemlélet, vagyis gondolkodásunk megújulásának a kérdése (Rm 12,2), mint anyagi kérdés. Az egyik nem drágább a másiknál, csak más. A magyar lakosság étkezési szokásaiban a táplálkozás összes ismert kockázati tényezője, - minőségi és mennyiségi rizikófaktora, - kivétel nélkül jelen van. Tradicionális étkezési szokásainkat tehát alapjaiban kell megváltoztatni.
• Disznó hús helyett inkább hal és baromfi,
• a fehér kenyér és finom pékárú helyett rost dús, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérféleségek,
• kevesebb fehérlisztes és édes étel,
• több, de zsírszegény tej- és tejtermék,
• kevesebb só,
• sokkal több zöldség és gyümölcs, de nem a túl sok, és zsíros húsok mellé, hanem helyett!
Amikor pedig valakinek már lipidcsökkentőre van szüksége, azt alkudozások nélkül tanácsos szedni. Jó lenne, ha népünk tagjai nem a megbízható gyógyszerek mellékhatásaitól félne, hanem például az érelmeszesedés biztos következményeitől.
Az agyi érelmeszesedés és koszorúsér betegség hosszú évekig nem okoz panaszt, lehet vele nem törődni, de a vetés és aratás - Gal 6,7-8 - vastörvénye idővel érvényesül.
A vérzsír-szintek befolyásolásával kapcsolatban említést érdemel még a mértékletes alkoholfogyasztás - ilyenkor napi nem több, mint 1-2 deci borivásra gondolunk. A szív-érrendszeri betegségek előfordulása a mérsékelt alkoholfogyasztók között az absztinensekével összevetve 30-40%-al kevesebb, tehát a védő hatás jelentős. A védőhatás pontos mechanizmusa is tisztázott és többtényezős:
• Közülük kiemelendő, hogy az alkohol a szérum HDL-koleszterin (védő-koleszterin) szintjét emeli.
• Vörösbor esetében ehhez hozzájárul a benne lévő antioxidánsok (alfa-tokoferol) LDL-koleszterin („rossz”-koleszterin) szintet csökkentő hatása is.
• „A tudatlanság időszakát eddig ugyan elnézte az Isten, de most már azt parancsolja minden embernek mindenütt, hogy térjenek meg” - Apcsel 17,30. Nem hinném, hogy ez az ige csak a lelki dolgokra érvényes! A vérzsír-szintek ügyében pedig a tudatlanság ideje elmúlt.
• Legjobb kora gyermekkorban kezdeni az egészséges étkezést. Ám akárhányéves is valaki, javasolt áttérni rá!
• A felnőtt lakosság teljes körű koleszterin-szint szűrése lenne kívánatos -
• 40 év alatt kétévente,
• 40 év felett évente.
• Az eredmény függvényében életmódi változtatások ill. lipidcsökkentők alkalmazása a célértékek elérésére és fenntartására.
Magyarországon a lakosság 51%-kának időelőtti halálát okozó szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőit vizsgálva a második a dohányzás. A dohányzás azonban nemcsak a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktora.
Egy alapos, 30 éves után követéses vizsgálat szerint a dohányzás felelős a
• tüdődaganat okozta halálozás 91%-
• a felső légúti, garat és nyelőcső daganatos halálozás 85%-
• a húgyhólyag-rák halálozás 53%-
• a hasnyálmirigy-rák halálozás 44%-
• a veserák halálozás 29%-
• egyéb daganatos halálozás 23%-
• a krónikus tüdőtágulás és hörghurut okozta halálozás 76%-
• szív-érrendszeri betegségek okozta halálozás 37%-káért.
A dohányzással összefüggő halálozás Magyarországon 1990-2000 között évi mintegy 35-40 ezer eset, ami az összhalálozás 20-25%-ka.
Minden második dohányos a dohányzása miatt hal meg.
A dohányosok várható élettartama 10-20 évvel kevesebb, mint a nem dohányosoké, életminőségük, teherbírásuk messze alatta marad a nem dohányosokénak.
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas a dohányosok aránya. A felnőtt lakosság /18-65é közötti/ 35%-ka dohányzik -
• férfiak 45%-ka,
• nők 27%-ka.
• Az 50-55 éves korosztály dohányzása még kirívóbb, - itt a férfiak 60%-ka, a nők 43%-ka dohányzik!
Az egy lakosra jutó cigaretta fogyasztás 1999-ben 2400 szál/fő volt, - az EU-átlag kb. 1600 szál/fő.
Az Európai Unióban az elmúlt 10 évben számos intézkedés történt a dohányzás visszaszorítására: Az egészségügyi felvilágosító munka, a reklámozás és a hozzáférés korlátozása révén a dohányosok száma csökken az EU tagállamokban és az USA-ban is. Például amíg az Egyesült államokban évente 1%-kal csökken a dohányosok száma, addig Magyarországon 3%-kal nő és egyre fiatalabb korban kezdődik a dohányos karrier!
Hívő keresztyének között ha a dohányzás kérdéseire egyáltalán időt és szót kell vesztegetni, az már önmagában is kórjelző, helyesebben szólva „engedetlenség” vagy „bűn”-jelző. Ma csak az nem tudja a dohányzásról, hogy az bűn, - az öngyilkosság és a gyilkosság egyik formája, - aki nem akarja tudni.
A cigaretta kezdetben mint ártalmatlan élvezeti cikk - enyhe stimuláló szer - terjedt el. Azonban az utóbbi három évtizedben minden kétséget kizáróan bebizonyosodott róla, hogy lényegében kábítószer, mely nagyon hamar függőséget eredményez.
A dohányzás kettős függőséget okoz, nikotin- és szertartásfüggőséget. Nem könnyű belőle szabadulni, de nem lehetetlen, különösen akkor ha valaki Krisztushoz tartozónak vallja magát, hiszen a cigaretta függőség sem más, mint a bűnfüggőség - a bűn rabszolgaság - egyik állomása. Ám „akiket a Fiú megszabadít, azok valósággal szabadok lesznek” - Jn8,39.
A cigaretta azonban nemcsak függőséget okoz, de közvetlen módon is súlyosan károsítja az egészséget. A legenyhébb következmény a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut, mely nemcsak megrövidíti az élettartamot, de súlyosan rontja az életminőséget is. Az ilyen ember terhelhetősége, munkabírása messze alatta marad a nem dohányzókénak. Több évtizedes cigarettázás következményei pedig sohasem múlnak el nyomtalanul. Mégis, ezek még a legenyhébb következmények.
Bizonyított tény, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek fent felsorolt, számos formájában betegségokozó szerepe van.
Fontos rizikófaktora a hazai népesség 51%-nak halálát okozó szív-érrendszeri betegségeknek. Az érelmeszesedést okozó hatás többtényezős, az egyik komponense például, hogy a nikotin a védő-koleszterin (HDL) szintet erősen csökkenti.
Tudjuk, hogy a passzív dohányzás is árt, vagyis a dohányossal egy levegőt szívó másik emberben is a rák ill. az érelmeszesedés kialakulását segíti a dohányfüst.
Blokkolja a magzat fejlődést és visszaveti a gyermekek fejlődését is. Fiatalok teljesítőképességét és terhelhetőségét már néhány hónapos dohányzás is erősen csökkenti. Stressz-helyzetben cigarettázók teljesen épp koszorúsereik ellenére is „csinálhatnak” maguknak szívinfarktust.
Olyan bűn ez, melyet sem maguknak, sem egymásnak nem nézhetnek el az emberek, a hívők még kevésbé. A legtöbb dohányos végső érvként arra hivatkozik, hogy számára a cigaretta a stressz vagy az idegesség legjobb ellenszere. „Már leszoktam róla, de ez és ez történt, kénytelen voltam ismét elővenni, hiszen semmi mással nem tudtam a bennem lévő feszültséget oldani!” Pedig a dohányzás nem tesz több jót a stressz vagy az idegesség ellen, mint amikor valaki úgy javítja a kocsija baloldali kerékének a defektjét, hogy kiszúrja a jobboldali kereket is!
A nikotin hatás részleteit ismerve nyilvánvaló, hogy az úgymond nyugtató hatás az egyik leggonoszabb becsapás. Abból adódik, hogy a nikotin felezési ideje viszonylag rövid, kb. 30 perc és így az előző cigaretta elszívását követően már a hiánytünetek, az elvonási tünetek jelennek meg. Ez ingerlékenységben, feszültségérzésben nyilvánul meg, amit a következő cigaretta elszívása megszüntet. Ezt élik meg a dohányosok nyugtató hatásként, holott a nikotin csak azt az idegességet szünteti meg, amit maga okoz!
Ám ha a cigaretta nyugtató hatása nem ördögi „tréfa” lenne is, hanem valós jó hatás; mennyire más ez a „békesség”, mint az, amelyiket Krisztus ígért nekünk (Jn14, 27)! Krisztus békessége nemcsak bármi körülmények között működőképes, de „mellékhatásoktól” is mentes.
Jézus Krisztus valóságos szabadságra szabadított meg minket. Ezért a hívő keresztyének, bármennyire is függőségben éltek a múltban, szabadok lehetnek a dohányzás ördögi, gyilkos kényszerétől.
Ne kezdjél dohányozni! Ha már elkezdted, azonnal hagyd abba!
A „fokozatosan kevesebbet szívok, majd elhagyom” nem működik. Csak az képes letenni, aki radikálisan szakít egészségpusztító szokásával. Az éppen megkezdett csomagot a maradék cigarettákkal tedd be a vitrinbe és írd rá: ezeket még elszívhattam volna, de már nem kellettek!
« Vissza Dr. Erdélyi Judit honlapjára