« Vissza Dr. Erdélyi Judit honlapjára Kardiológiai magánrendelés
Népünk egészségi állapota -
Az ezredfordulóig a magyar nép az élet számos területén jelentősen lemaradt a fejlett nyugat-európai országok népeihez hasonlítva. Szembeötlő ez a lemaradás a gazdasági élet, a politikai szabadság, és sajnos az erkölcs területén is. Ám a legkirívóbb hiányosságokat a lakosság egészségi állapotával kapcsolatosan találjuk. Ez azért is különösen szomorú, mert az utóbbi két-három évtizedben a tényeken alapuló orvoslás sok jó felfedezést tett és azokban az országokban, ahol éltek és élnek ezekkel az új ismeretekkel, az emberek élettartama és életminősége ugrásszerűen javult. Eközben nálunk a helyzet nem hogy változatlan, hanem ijesztően rosszabbodik. Népünk egészségi állapota nemcsak az EU tagállamaihoz, de még a környező országokhoz viszonyítva is drámai.
Magyarországon jelentős bajok vannak az egészségügyi ellátórendszerrel, melynek minősége, fejlődése, a ráfordított anyagi források messze elmaradnak a jogos igényekhez. Népünk egészségi állapota azonban nemcsak, vagy nem elsősorban az ellátórendszer hibái és hiányosságai miatt olyan, amilyen.
A népesség 1981 óta tartó fogyása, és a társadalom elöregedése mellett az aktív, keresőképes népesség halálozási aránya is igen magas. Bár a csecsemőhalandóság csökkent, még így is meghaladja az EU-átlagot. A középkorú férfiak halálozási aránya Európában nálunk a legmagasabb.
Az ezred fordulón a születéskor várható átlagos élettartam
• férfiak esetében 66, 37 év,
• nők esetében 75,24 év volt.
Ez valamivel jobb ugyan, mint a megelőző évtizedben, ám messze elmarad az Európai Unió átlagától: férfiak - 75 év, nők 81-82 év. Az európai országok jelentős részében az emberek születéskor várható élettartama 7-10 évvel hosszabb, mint Magyarországon. A hazai várható élettartam alacsonyabb a környező közép európai átlagnál is.
Magyarországon manapság évente kb. 140 ezer ember hal meg. A halálokok megoszlása a következő:
• 51 % szív-érrendszeri betegségben,
• 25% daganatos betegségben hal meg.
• A további 24%-kon osztozik
- az emésztőszervi halálozás - 7,5%, mely a halálokok sorrendjében a harmadik helyen áll. Ezen csoport 75-80%-át az alkoholizmus okozta májzsugorodás miatti korai halálozás teszi ki, ami az elmúlt 30 évben 7-8-szorosára emelkedett, jelenleg kb. 7-szerese az EU-átlagnak. Ebben a vonatkozásban a legutolsó helyen állunk, még Románia is megelőz bennünket.
- A következő a halálokok sorrendjében a külső okok miatti halálozás - balesetek, öngyilkosság és erőszak - 7%.
- Az összes többi betegség a fennmaradó 9,5%-kon osztozik.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint világszerte az összes évi halálozás 29%-kát a szív- érrendszeri betegségek teszik ki. Mint láttuk, Magyarországon ez az arány sokkal rosszabb; a keringési betegségek az összes évi halálozás több, mint 50%-ért felelősek. Minden második ember ezek miatt hal meg! Ez a szám óriási, hazánkban a szívérrendszeri betegségek messze vezetnek a halálokok között. Közöttük is a szívinfarktus és az agyér-betegségek az elsők, döntően magas vérnyomásos eredettel.
Hazánkban a szívinfarktus gyakorisága mintegy háromszorosa, a stroke (agyvérzés, agyér-katasztrófa) előfordulása pedig kb. négyszerese az EU-átlagnak. A volt szocialista országokban mindenütt a hazaihoz hasonló a helyzet, közöttük a középmezőnyt foglaljuk el.
Amíg a nyugat-európai országokban
• a dohányzás visszaszorítása,
• a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változások,
• a mozgáskultúra változása; mozgás-gazdag életmód és
• a korszerű gyógyszeres kezelések hatására
a keringési betegségek okozta halálozás mértéke 1970 óta 40-50%-kal csökkent, addig ugyanezen idő alatt hazánkban jelentősen nőtt.
Hazánkban a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás is messze meghaladja az EU-átlagot, annak közel 2-szerese.
• A férfiak esetében a tüdőrák - EU-átlag 2,5-szerese -,
• nők esetében az emlő- és méhnyak-rák - EU-átlag 3,5-szerese - vezet.
• Mindkét nemben emelkedik a vastagbél- és végbél rosszindulatú daganatai okozta korai halálozás.
Az eddig sorolt tények kérdéseket vetnek fel bennünk:
- Vajon a közel tíz évvel rövidebb élettartam, és a rosszabb életminőség népünk végzete?
- Isten talán nekünk, magyaroknak rövidebb élettartamot, rövidebb kegyelmi időt adott, mint más népeknek?
- Mi talán hajlamosabbak vagyunk akár a szív-érrendszeri, akár a daganatos betegségekre, mint más nemzetek?
- Vagy egyszerűen csak a vetés és aratás vastörvénye - „Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is” - Gal 6,7 - működik?
- Hogyan gondolkodik Isten a halandóság, „romlandóság szolgasága” - Rm 8,21- alá rekesztett ember életidejéről?
A Biblia híradása szerint az emberek kb. az özönvíz idejéig sok száz évet éltek. Noé története előtt, amikor a bűn és az erőszak megsokasodásáról ír a Biblia, arról is találunk egy mondatot, miszerint Isten csökkentette az ember életidejét a Földön, és azt 120 esztendőben határozta meg - 1Móz 6,3:
„Akkor ezt mondta az Úr: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő.”
A különös az, hogy ezt nemcsak a Bibliából tudhatjuk. A genetika tudománya mára már kimutatta, hogy a DNS-ünkbe írt információ szerint az ember várható élettartama 120 év lehetne. A mai ember, - a magyar is - ezt az életkort jó életminőségben érhetné el, és a nagy többségről elmondható lenne, amit Ábrahámról, a hívők atyjáról jegyez fel a Szentírás, miszerint „meghalt késő vénségben, öregen, betelve az élettel” került elődei mellé - 1Móz 25,8.
Korábban az ember önpusztító magatartása, a háborúk mellett a fertőző betegségek ill. a velük szembeni tehetetlenségünk okozta, hogy az átlag életkor még sokszor az 50-60 évet sem érte el. A zsoltáros szerint „életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő”- Zsolt 90,10.
Isten 20. századi ajándékai a tudományos felfedezések területén -
• az „öregedés” folyamatának megismerése, a fékező és gyorsító mechanizmusok feltárása, sőt befolyásolhatósága,
• a korábbi fertőző betegségek felszámolása,
• a szív-érrendszeri betegségek megelőzhetősége, jó kezelhetősége, lassíthatósága,
• az utóbbi évtizedek eredményei a daganatos betegségek területén is,
- mind, mind arra segítenek minket, hogy egyre jobban megközelíthessük a génjeinkbe kódolt élettartamot. Persze, amikor egy-egy kérdésben „megoldást” találunk, akkor támad másik három gond. Eltűnt a pestis és a himlő, jól kezelhető a skarlát, megfékezhetővé vált a tbc, ma van helyette AIDS, gyógyszer-rezisztens tbc, madár influenza vagy Ebola...
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá...” - Jak 1,17.
Az orvoslás mai eredményei Isten jó ajándékai, melyek révén lehetőségünk nyílik arra, hogy földi élettartamunk egyre jobban megközelítse az Isten által génjeinkben kódolt időtartamot. Ily módon némelyek számára megnövekedhet a kegyelmi idő, Krisztus tanítványai pedig tovább szolgálhatják Urukat a földi dimenzióban. Persze mindez csak akkor, ha élünk a kapott lehetőségekkel...
Ma tehát azért, hogy a várható élettartam mind a férfiak, mind a nők esetében Magyarországon tíz évvel kevesebb, mint az Európai Unió többi tagállamában, kb. 15 évvel kevesebb, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban, az életmódi vagy civilizációs bűneink a felelősek.
E tekintetben sok mindent kellene abbahagynunk vagy másként csinálnunk; bibliai szóhasználat szerint sok mindenből kellene megtérnünk. Nyilván létezik számos olyan betegség, melyek fellépéséért az egyént nem terheli közvetlen felelősség. Mégis, ma Magyarország ill. a magyar nép egészségi állapotát számos olyan tényező határozza meg, melyek miatt nem rázhatjuk le az egyéni felelősséget sem. Ilyenek: a cigaretta, az alkohol, a nehéz, zsíros éltelek fogyasztása, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a szűrővizsgálatok igénybe nem vétele, és a stressz.
A felsoroltak közül talán a stressz vonatkozásában a felelősség társadalmi szintű is, ám mégsem állíthatjuk egyikről sem, hogy ne függne az egyéntől is, hogy ezekben vagy ezekkel él. Isten által a DNS-ünkben kínált kegyelmi idő jóval hosszabb tehát, mint amit életmódi bűneink következményeként igénybe veszünk.
Közel másfél évtizede teszek eleget szinte az egész Kárpát medencében a gyülekezetek meghívásának és mondom el az embereknek, miért nem találkozik Isten jó tetszésével a természetgyógyászat bármi formájának alkalmazása életünkben. Csodálkozva tapasztalom, hogy a hívő emberek nagy többsége sem érti, miért utálatos Isten előtt akárcsak a gyógyteák vagy egyéb úgymond egészségmegőrző szerek vagy a vitaminok rendszeres és túlzott fogyasztása. Miközben ugyanezek az emberek, - jó esetben, - elnézően mosolyognak rajtam, amikor a disznó vágás, disznó tartás, egyáltalán bármi sertésszármazék fogyasztásának elhagyására bíztatom őket, vagy a testsúlycsökkentés és mozgás gazdag életmód fontosságáról beszélek.
Ma már pontosan tudjuk, hogy a népünk 75%-ának az idő előtti halálát okozó ill. életünk utolsó két-három évtizedének minőségét rontó keringési és daganatos betegségek hogyan lennének megelőzhetők, szelídíthetők ill. sokkal későbbi életkorra kitolhatók; és hogyan lehetne ezeket hatékonyabban kezelni.
Kétségtelen tény, hogy ezek a bajok előrehaladásuk jelentős részében csendben, panaszokat nem okozva, alattomosan „dolgoznak”. Mégis, félelmetes, hogy az ezekkel való helyes törődést mennyire félvállról veszik még a keresztyének is, miközben az életüket nem veszélyeztető, egyes esetekben legfeljebb kellemetlenségeket okozó bajaikkal, sokszor pedig a nem létező vagy képzelt betegségeikkel futkosnak fűhöz és fához. Nem sajnálnak időt, pénzt, hitet adni bármiért, amiről azt híresztelik az emberi nyomorúság vámszedői, hogy segít.
A betegségek valós megelőzhetősége és a mai tényleges gyakorlat közötti szakadék áthidalhatatlannak látszik és oka a gyökeréig bűnös emberi természetben keresendő. A bűn, - miszerint az ember a maga útját akarja járni, a maga istene akar lenni, maga magának ő a legfontosabb, - vakká teszi az embert éppen azokban a kérdésekben, melyek vágyva vágyott céljait, - például a tényleges egészségét szolgálnák. Biztonság szükséglete végzetes, mivel azonban ezt a biztonságot, - élete biztos pontjait - a látható világban, Istentől távol keresi, ezért óhatatlanul bálványimádóvá lesz.
Sajnos ez sokszor igaz a hívő, keresztyén emberre is. Ha élete biztos pontja valóságosan és tudatosítottan nem Jézus Krisztus, akibe belehelyezett minket Isten, és akiben „megáldott minket” - Ef 1,3 -, akkor az egészségéhez való viszonyulása csak rossz, csak bálványimádó lehet. Az ember észre sem veszi, amikor szembekötősdit játszik önmagával!
A gyógyteák vagy az Aloe vera készítmények természetesen nem okkult gyökerűek, mégis, ha egy hívő ember túlzásba viszi az ezekkel való élést és foglakozást, ezzel arról tesz bizonyságot, hogy élete biztos pontja nem Jézus Krisztus, hanem a vélt egészsége és ilyen módon bálványimádó gyakorlatot folytat. Ne felejtsük, hogy az okkult gyakorlat első lépcsője a bálványimádás és bármi szent és jó dolog is bálvánnyá lehet, hiszen a mi hozzáállásunk teszi azt bálványimádássá és nem feltétlenül rossz önmagában.
Nem könnyű megtalálni a keskeny utat az egészség kérdésében, de ha valóban Krisztussal járunk, nem is lehetetlen. Keresztyén emberekként nem rázhatjuk le magunkról a tényleges egészséggel kapcsolatos felelősséget, hiszen „nem a magunkéi vagyunk” - 1Kor 6,19. - hanem a Krisztus tulajdona.
A testi egészség fontos dolog, alapvetően Isten ajándéka, melynek egész életünkben Ő a szuverén ura. Ám ez soha nem végzetet jelent! Az Istent dicsőítő élet része az is, hogy vigyázunk mennyei Atyánk csodálatos ajándékára, az egészségre. Tehát
• nem hanyagoljuk el azt,
• nem pusztítjuk magunkat úgymond élvezeti szerekkel,
• ha betegség jelentkezik, azzal a helyén törődünk, Isten tetszése szerint kezeltetjük magunkat!
• E felsoroláshoz tartozik ma az orvoslás egy új ága is: a megelőzés - idegen szóval a prevenció, - mely számos területen eddigi életmódunk megváltoztatását igényli és kitartó, következetes engedelmességet.
Az életünket megrövidítő és igen korán, ám csendben, panaszokat nem okozva kezdődő szív-érrendszeri és daganatos betegségek kockázata csökkenthető! Nekem meggyőződésem, hogy az utóbbi két évtizedben Isten a tényeken alapuló orvoslás felfedezései útján számos jó ajándékot adott nekünk, melyekkel ha élünk, tényleges testi egészségünket szolgálhatják. Eredményképpen betegségeket kerülhetünk el ill. messze későbbi életkorra tolhatunk ki.
A testünk dolgaihoz való viszonyulás Isten gondolata szerinti törvénye a „mértékletesség” - Gal5,23 - ami a Lélek gyümölcse. A „mértékletesség” egyfajta krisztusi életminőség, amit Isten Lelke terem az övéiben. Ez a hétköznapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a keskeny úton járunk. Egészségünk dolgaiban a keskeny út olyan hegyi ösvényhez hasonlít, mely a hegygerincen vezet; tőle jobbra és balra mély szakadékok tátonganak.
A keresztyén embernek a testi egészség-betegség kérdését az örök élet távlatában lehet és kell a valós helyére és értékére tennie. Nem élhetünk vissza a mulandóval sem annak bálványozása, sem annak elhanyagolása formájában.